Két héttel ezelőtt találtunk egy rövid összefoglaló leírást a kocsikról, amely a múzeumi kiállításokon lehetett olvasható. Közreadjuk, mert általunk sem ismert adatokat tartalmaz, új adalékokkal szolgál a kocsik kalandos történetéhez. A legalább kilenc, de sejtésünk szerint akár húsz éve is sárguló papíron a következő állt.
1904-ben épült a budapesti villamosvasút részére (a kocsik eredetileg favázzal rendelkeztek, a mostani vasvázat később kapták). Budapesten 1981-ig voltak üzemben. Szóló kocsikként épültek, később ikresítették őket egy-egy menetkapcsolóval a végükön. A kontinentális gyakorlatot követve minden kocsi csak 16 utasüléssel rendelkezett, és 53 fő számára biztosított állóhelyet.
A kocsikat leginkább a város észak-keleti részén használták egészen az 1981-es forgalomból történő kivonásukig, utána félreállították őket addig, amíg a West Yorkshire Transport Museum meg nem vásárolta őket 1985-ben a Dr. Lewis Lesley (Liverpool Polytechnic) által vezetett, a magyar hatóságokkal folytatott sikeres tárgyalásokat követően. 1986-ban érkeztek a múzeumba, és rögtön az egykori Hammerton utcai gőzösműhelybe vitték őket, ahol a tárolásuk mellett működőképesen felújították őket.
A villamosokat az eredeti szellemben állították helyre a mai egészségügyi és biztonsági előírások figyelembe vételével. Szeptember közepétől a villamosok futottak fel-alá a Translink Transport által üzemeltetett Transperience „Duna vonalán”.
